Nefelejcs Fifi torták / Fifi and the Flowertots cakes

 Unokatestvérem kislányának a születésnapjára készült Fifi.
Dodó nagy rajongója, és én meg őt imádom, így borzalmasan izgultam miatta.
Vajkaramellás lett a belseje, de a külsővel volt az igazi gond.

Mivel elég sok dilemmát okozott, hogyan valósítsam meg, és ráadásul gyorsan (3 tortát készítettem éppen), ezért leírom, hogy oldottam meg.
Egy kerek piskótát sütöttem a 24-es formában, és egy kicsit a 15-ös kis kerek formában.
A nagyobbikat szokás szerint betöltöttem, a kicsit egy kisebb öblös salátástálban rétegeztem úgy, hogy előtte folpackot tettem bele, és ebben hűtöttem.
Kifordítottam és lekentem a vajkrémmel elég vastagon, az orcájánál még pluszban odatettem egy-egy teáskanálnyi krémet. Hagytam jól megdermedni.

A kihűlt krémet könnyű volt formázni.
Kialakítottam az orcákat, kis gödröt a szemeknek, és a száj ívét.
Leborítottam sárga fondanttal, majd egy kis sárga gombócból elkészítettem az orrát.
A szemét feketéből formáztam, nehéz volt számomra, hogy (nagyjából) egyforma legyen. Kisodorgattam a szempillákat és felragasztottam, Encsi rámszólt, hogy kell szemöldök is, így azt is hasonlóképpen legyártottam.

Eperpiros folyékony ételfestékbe mártottam az ecsetemet, leitattam róla egy papírtörlővel, és mikor száraznak tűnt alaposan megdörzsöltem vele a pofiját.

A nagyobbik tortát vettem elő és bevagdostam, kialakítván a hét szirmot. Lekentem a krémmel, és így borítottam.
Először az oldalát egy a torta magasságának megfelelő szélességű kék fondantcsíkkal, ezt alaposan betologattam a szirmok között (nem látszik a fotón, de nagyon jól mutatott).
Rátettem a Fifiarcot.
Kinyújtottam a kék fondantot és elkezdtem kivagdosni a szirmokat. Tenyérrel mértem, és nagyjából kivágtam a szirmokat egyesével, nagyobbra hagytam a szükségesnél, hogy kissé meg tudjam gyűrni őket. Fifi arcánál egy éles késsel levágtam a felesleget, a szélénél még ollóval alakítottam, ahol kellett.

Fehér fondantból hosszú háromszögeket vágtam pizzavágóval és ezeket tettem az arc köré sugarasan, majd elkészítettem a zöld hajpántot, végül egy kék háromszöget vágtam a frufrujához, ezt óvatosan bedugtam a hajpánt alá és egy összetekert papírtörlővel kitámasztottam, így tettem hűtőbe, ezért tartotta meg ezt az íves formát.
Nagyon szerettem ezt a tortát, s bár látom rajta az apróbb bibiket, hibákat, egyenetlenségeket, ez az egyik kedvenc lett.

Amikor másodjára készítettem egy hónappal később, szintén éppen sok tortám volt, és sajnos el is bíztam magam. Míg ez elsőnél folyton néztem a képet, hogy mit kell még rátennem, a másodiknál rutinból igyekeztem dolgozni.

Időt spóroltam az apróságokon, pedig nem kellett volna, mert meglátszik.

Bár az arc borítása szebb lett, összességében nem vagyok túl büszke rá, elrettentő példának hoztam.

A szemen az apró csillanás csak egy pár pillanat lett volna, de élettelivé tette volna.
A szemöldök eddig se tartott volna, mégis sokkal barátságosabb arca lett volna.
A szája élőben jól mutatott, a vaku miatt nem nagyon látszik.
A szirmok is jobban néztek ki élőben, bár tény, hogy ha kisebbre szabom őket akkor szebb lett volna.
Jól látszik még az is, hogy azok a kis fehér háromszögek milyen sokat dobtak az összképen.

Az ördög a részletekben lakik.