Botond Bob mester torta /Bob Builder cake/

 Csak a receptet hozom, a háttértörténetek majd a másik oldalon.

Szögletes piskótalapot sütöttem a szokásos átköltött Kiskukta piskótát 4 tojásból.
Egy kedves kislánynak is készítettem belőle, neki a tojásmentes piskótával, tehát, tojásmentes is lehet!

Hozzávalók:

• 200 g cukor+ 80 g a habba
• 350 g liszt
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 4 tojás
• 1 cs sütőpor
• csipet só

1. Cukor+3sárgája+olaj+víz összekever
2. liszt+sütőpor összekever
3. Tojásfehérjét egy-két csepp citromlével (elhagyható) és egy csipet sóval elkezdem felverni, mikor már buborékos, fehéredik, beleteszem a 8 dkg cukrot és egy nagyon kemény habot verek belőle
4. A tojássárgás lötyibe teszem a lisztes keveréket, elkeverem, majd a habverővel egy kicsit felverem, hogy kicsit kivilágosodjon.
5. Kanalanként óvatosan forgatom bele a fehérjét egész óvatosan, de nagyon alaposan.

A tepsibe öntöm a masszát (csak az alján van papír), felhúzogatom az oldalára, hogy ne legyen túl púpos és tudjon kapaszkodni.

Vaníliás krém

Hozzávalók:

• 6 cs vaníliás pudingpor
• 9dl víz vagy rizs/zabtej
• kb 40dkg cukor
• vanília aroma
• 1 csomag margarin
• 1 csomag (2dl) kókusztejszín/krém

A vizet másfél deci híján feltettem forrni, az összes cukrot a pudingporokkal elkevertem, majd a maradék 1,5 dl vízzel és jókora löttyentés vanília aromával simára kevertem. Mehetett bele a forró vízbe és megfőztem a jó sűrű pudingot, azután hagytam kihűlni.
Most jött volna a botmixer, hogy egészen sima legyen, de ehelyett csak kutyultam, kutyultam, mert a botmixer már a táborozáskor a papírmerítéshez szükséges papír aprításakor halovány füstjelekkel közölte, hogy elfáradt, s bár nem vagyok indián, megértettem. Azután még párszor túlélte Boti turmix-joghurtját, de csak kipurcant néhány hete.

Szóval ha sima és hideg a puding, mehet bele a kókuszkrém és a margarin, aztán egészen habosra verjük és hűlni hagyjuk.

Szederzselé

Hozzávalók:

• fél liter szederlé
• 1 ek zselatin
• cukor

A gyümölcslevet felmelegítem, a cukorral elkevert zselatint beleteszem, felmelegítem forrásig, de nem forralom, Félreteszem hűlni. Addig várok, míg egészen kihűl és kezd egy picit kocsonyásodni. (sok idő, majd egy óra, ha a tálat vízfürdőbe teszem hűlni)

A trükk az összeállítása.
Csak kettőbe vágom a piskótát, lesz krém közte bőven.
A vaníliás krémmel jó vastagon megkenem a belső oldalát mindkét lapnak, majd nyomózsákkal körbenyomom a szélén a krémet, majd a tetején még egyszer, amolyan falat képezve, kb másfél cm magasat.

Beleteszem a szedreket szépen egymás mellé, nem kell túl sűrűn, de mehet belőle bőven.

A kihűlt, zselésedni kezdett szederzselével felöntöm, majd óvatosan, ügyeskedve ráteszem a vaníliás felével lefelé a másik lapot. (könnyebb volt, mint gondoltam)

Lekentem, hűtöttem, borítottam, de mindezek előtt 3 éjjel Sztálin is megdicsért volna, olyan nehézipari munkálatokat végeztem: markolót, darus kocsit, úthengert készítettem. Meg macskát, és Bob mestert.

Végezetül a borításkor sok-sok színes levelet valamint egy pár napraforgót gyártottam Böbőce kiszúró készletével, a téglák, a habarcs, a vödör, a deszkák és a kavicsok is ekkor készültek.

A deszkák és a kavicsok a kakaóportól ilyen szépek.

A lusta Bob és a rozzant markoló története :-)

Rögtön nekiálltak a téglarakásból falazni, tatából meg előbújt a kőműves, segített nekik

Az ünnepelt rajongva imádta, ma úthengert reggelizett, csak a gyertyákon volt fennakadva: 

"Vedd már le azokat a gyufákat!"

És nem önfényezésképpen, hanem azért, mert állati nehéz minden nélkül finomat készíteni, ez ESZMÉLETLENÜL fincsi volt! VOLT! mert gyakorlatilag mindenki azonnal 3 szeletet tolt be belőle.