Október 3-án egy kedves ismerősöm keresett meg egy kéréssel. Egy torta kellene neki...
Elég hamar rábólintottam, de azért a számok szöget ütöttek a fejembe. 50*70cm
Elég rosszban vagyok a számokkal, de azért sejtettem, hogy az nagy. Azt tudom, hogy az A/4-es kb 21*29cm. Szóval ez nagyobb, mint az négyszer.
Kezdtem izgulni.
Másnap találkoztunk.
Akkor már sejtettem, mekkora.
Négy tortában gondolkoztam, bár később kiderült, nagyobb, mint 4 A/4-es, és piskótában és krémben is nagyobb mennyiség kellett.
Megbeszéltük. Elég konkrét elképzelése volt Ritának (felirat, hold, hangszer) de nyitott volt a javaslataimra. Javasoltam egy orchideát, mert az annyira nem nőies, mint mondjuk egy rózsa. Végül szépen összeállt a kép a fejemben.
Amint hazaértem elővettem egy csomagoló papírt és elterveztem. A gyomrom erősen összeszorult a
tényleges méreteket látva. Az rögtön kiderült, hogy egy orchidea az fel se fog tűnni. Háromban kezdtem gondolkodni. De az igazi fejtörés a klarinét volt.
Először egyszerűnek gondoltam, nem tudom, milyen emlékeim lehettek a hangszerről... Aztán ránéztem interneten, és leesett az állam. "jesszusom, miért nem furulya hangverseny..." csúszott ki a számon, de felvettem a kesztyűt.
Kedden éjjel fondantot főztem.
Szerdán orchideákat és
klarinétot alakítottam éjjel.
Így:
 |
| segédeszköz: fogpiszkáló |
 |
| Alakul |
 |
| Utolsó símítások: pöttyök |
 |
A klarinét és a felhasznált segédletek: alufólia gurigája, kicsi tölcsér, kis és nagy kés,
olló, ecset, szívószál (a lyukakhoz) |
Csütörtökön megsütöttem a
piskótákat 8-8 tojásból (az eredeti 6 helyett) a
Kiskukta-féle piskótából.
Este két részletben elkészítettem a tölteléket, tiramisú ízesítésű lett. Így is csak a kis vajlingba fért bele a krém..
(Egészen a péntek reggeli burkolásig 4 külön tortaként dolgoztam vele: így került be a hűtőbe)
Még akkor betöltöttem és lekentem a tortákat, mehettek éjjel pihenni.
Még befejeztem a
klarinétot, végső simításként ezüst színűre festettem a billentyűit, elkészítettem a
betűket és az
orchidea ágait, leveleit.
Hálásan köszönöm öcsémnek a szerdai túrát Szegedre, ahol fekete Wilton-gélt és ezüst lüszter vett nekem.
Péntek reggel
burkoltam fehérrel.
A délelőttöt innentől kettőnként töltötték a torták, összeburkolva.
Aztán
vonalaztam. Azt hittem könnyebb lesz, de meglehetősen sok időbe telt és nagyon alaposnak kellett lennem.
Az oroszlán részével itt készen is voltam.
Még egy
könyvjelzőt fontam az illesztéshez, aztán felkerültek a
betűk, a
hold, az
orchideák ágastul és legvégül a
klarinét.
Itt már kezdtem aggódni, hová is tegyem a puhuló tortát.
Végül előbújt a szunnyadó McGyver és az amúgy is a torta miatt beüzemelt kis hűtő elé egy nagy székre tettem a folyosón, aztán a székek támlái és a hűtő közé ágynemű huzatokat húztam, az aljánál párnával szigeteltem, alaposan körülépítettem, hogy a lehető legtöbb hideg csak a tortát érje.
Legvégül az oldalára egy hullámot vágtam szürkéből, mert jobban mutatott, és mert a hiányosságokat, hibákat elfedte.
Erőnek erejével állítottam le magam, mert még egy kis ezt, meg azt tettem volna még rá, de Boti közben lebetegedett.
A végeredménnyel a megrendelő (:-)) és az "ünnepelt" is elégedett volt.
Sőt, többé-kevésbé én is. Az eddigi legnagyobb és legszebb.
 |
| A klarinét |
 |
| Az orchideák |
 |
| Viszonyítás képpen: 50x70cm |
A méretek: 2,2 kg liszt, 8,8 dl olaj, több, mint 30 tojás, 1,8 kg cukor, 1 kg mascarpone, 1,5 l tejszín, 0,5 kg túró közel 3 kg fondanttal egyéb apróságokkal kb 29 óra munka.
U.i.: tudtommal a koncertnek hatalmas sikere volt, már jóval korábban elkelt az összes jegy és aki csak említette mindenki szuperlatívuszokban beszél róla. Sajnálom, hogy nem lehettem ott.
Nagy Árpádnak és csapatának gratulálok a sikerhez!
 |
Az illetékes engedélyével: Helyesen tartva klarinétnak tűnik :-)
A hatalmasnak tűnő hangszer a művész úr kezében eltörpült.
(A háttérben Rita, az értelmi szerző.-köszönöm a bizalmad) |
